Kettős érzéssel gondolunk a búcsúra. Egyrészt időszerű volt már, hiszen "kinőttük" a Selyemgombolyító borostyános falait, másrészt viszont nehéz, mert a rengeteg örömteli pillanat és az emlékezetes siker is azokhoz a falakhoz nőtt. De ahogy a nemrégiben olvasott "Bölcseletek új köntösben" című könyv írja: "minden vég, valami újnak a kezdete, mert, ahol egy ajtó becsukódik, ott egy másik kinyílik".

Ezekkel a megnyugtató gondolatokkal a tarisznyánkban tettük át székhelyünket a Kiscelli Múzeum szomszédságába. A dupla épületes, emeletes, parkolós erdőszéli irodaházat két ütemben foglaltuk el az ősz folyamán. Az egész terület csak a miénk és olyan közel van az erdő, hogy szinte természetesnek tűnik. Itt folytatjuk töretlen lelkesedéssel az ötletek és a megoldások gyártását.